Laborc – Latorca – Bodrog
2006.
Az Északi-Kárpátok keleti részéből három folyó tart Magyarország felé: a Tapoly / Topla, ami később az Ondava / Ondava folyóval egyesül, és a Laborc / Laborec (később fölvéve az Ukrajnában eredő Ung / Uh / Uzs vizét), és belefolyik a szintén Kárpátalja felől jövő Latorca / Latorica folyóba. A Latorca és az Ondava egyesülése után a folyót Bodrognak hívják ( / után a szlovák – ukrán nevek olvashatóak).
A kelet-felvidéki folyókon a vízitúrázás még csak a kezdeteknél tart (a szlovákok egyáltalán nem mennek kenuzni, néhány magyar csoport már tett kísérleteket erre felé is): a Tapolyon és az Ondaván még senki sem próbált lejönni, a Laborcon dr. Egri Kiss Tiborék indították el a víziturizmust, ők 1999-ben Nagymihálytól lejöttek a folyón, Jakab Gyula 2004-ben. Azóta a Zempléni Széles-tótól / Zemplínska ©irava szerveznek is kenutúrákat, csak jelentkező nincs ezekre (részben a drágaságuk miatt).
A biztosabb vízmennyiség miatt a
Laborc mellett döntöttünk (nem elvetve egy későbbi Tapoly illetve Ondava
kenutúra lehetőségét sem), és a föllelhető adatokat kezdtem el megkeresni. Az
derült ki, hogy a folyó Laborcradványtól alsószakasz, ZW C+, 5 - 6 km/h
sebességgel. A leírások (a még nem ismert szakaszon) egy duzzasztást, és 10-12
db fenékgátat említettek. Ez még belefér (magas vízállásnál java részük észre
sem vehető), hát elindultunk két nappal följebbről, mint ahol már jártak.
Pionírkodásunk sikeresen ért véget (később még följebbről indulva további
felderítést végzünk), így ajánlom mindenkinek –aki már járt
vadvízen– ezt a szép folyót. A leírásokkal ellentétben
–bizony– még WW II is volt, és a WW I hosszú szakaszokat
tett ki, 8 - 10 km/h gyorsasággal.
*****************************************************************
A kenutúra
2006. július 1 – 8.
Homonna / Humenné (jp. 67,8 fkm) városba vasúton érkeztünk a déli órákban, és a kenuk fölszerelése után indultunk is a szépen rohanó, kissé sáros, de egyébként tiszta vizű folyón. [155,1 m szintmagasság].
A folyón jó néhány zátony, gázló,
természetes- és mesterséges zúgó (fenékgát) teszi érdekesebbé a túrát,
leküzdésüket (a legjobb útvonalat, a kötelezést, vagy az átemelést) szükség
esetén a parton terveztük meg. (a képekre kattintva lehet kinagyítani)
Barkó / Brekov (jp. 61,0 fkm). Első alvóhelyünkre korán érkeztünk, a focipálya mellett állítottuk föl sátrainkat (jó nagy sárban kellett a kenukat kihúzni, mert apadás volt), ezután elmentünk az egy kilométerre lévő faluba, majd föl a várromához.
A faluban található négynyelvű tábla a szlovák történetírás tévedéseit mutatja be.
A hegyről lejövet egy magányos
(mint utóbb kiderült: cseh) gyalogtúrázóval találkoztunk, akinek csendes alvást
kívántunk a várnál.
Nem sokkal lejjebb egy kis zúgó várt ránk.
Őrmező / Straľske (jp.
58,1 fkm) háromkapus duzzasztóművénél (a híd is rajta fut) a balparton lehet
legjobban kiemelni (egész közel a műtárgyhoz), majd a hídon át a jobbpartra, a
következő fenékgát alá földút vezet.
Az egyik zúgón, ahol két
irányváltást is kell menetközben végrehajtani, az összes kenut Bencével hoztuk
le, hát, valami finom volt. A többiek kintről gyönyörködtek a zúgó, és a
munkánk szépségében.
Zemplínska ©írava privodny kanál / Zempléni Széles-tó feltöltő csatorna / (45,0 fkm). [112,2 m] Továbbevezve a tóra juthattok, ahova a Laborc árvízi víztöbbletét bevezetik, hogy az alsóbb szakaszt védjék.
A jobbparton duzzasztómű (a hozzá vezető öböllel), átemelni a csatornán 20 métert lejjebb evezve, a második (parti talajszinten elhelyezkedő) duzzasztónál a legjobb.
A folyó itt egy kissé keskenyebb,
de állandó vízmennyiséget engednek bele, és megmarad ZW C-nek.
Kikötési lehetőséget (település
közelében) a folyón végig nehéz találni.
Nagymihály / Michalovce
(jp. 42,0 fkm) város második hídja után kövezés, lejjebb a magas gátak közt fut
a folyó, a következő kövezésnél a legjobb kikötni. A gáton visszafelé juthatsz
a (szélén elég dzsungeles) parkerdőbe. A túloldalán, a múzeumkertben a romok, a
(korábban említett hídhoz vezető) főút túloldalán a vásárló – sétáló
utca. Jó bevásárlási lehetőség.
Zemplínska ©írava odpavodny kanál / Zaluľicky kanál / Zempléni Széles-tó leeresztő csatorna / (39,2 fkm) folyik be balról,
majd (39,0 fkm) az 50-es út hídja
következik. A híd alatt kövezés. Utána csendesebb a folyás.
Lasztomér / Lastomír (jp.
30,8 fkm) harckocsi emlékmű, kastély (most iskola).
Dénesújfalu / Sliepkovce
(jp. 27,0 fkm) [100,8 m] mellett, a gát teraszán sátoroztunk. A kocsma tornácán
helybenfőzött, stoutra emlékeztető „Zubr” söröket ittunk (világost
és feketét is).
Pályín / Palín (bp. 24,0
fkm) közúti híd, alatta fenékgát. Lejjebb egy bedőlt fa teljesen elzárta a
medret, a fölgyülemlett szeméten kellett átvergődni.
Kisszeretva / Stretavka (bp. 22,0 fkm) [97,8 m] hídjától nem messze van a falu.
A Kárpátalján eredő Ung /
Uh / Uzs 19,2 fkm-nél ömlik a Laborcba.
Deregnyő / Drahňov (jp.
18,0 fkm) szép ref. templom, kastély, valahol egy várromot is lehet találni.
Vaján / Vojany (bp. 15,0
fkm) [95,8 m] a faluban a kettős vasúti híd után a balparton nagyszerű
táborhely található, mi itt csak ebédeltünk. 14,0 fkm-nél a közúti híd.
Iske / Iľkovce (12,5 fkm)
a duzzasztó előtt a balparton az utolsó fákig lehet előreevezni, innen átemelni
az üzemvíz csatornára, az odavezető utat nem lehet eltéveszteni.
Nagyráska / Vel’ké
Raąkovce (jp. 8,0 fkm) [95,5 m] a falu melletti kaszálón vertünk tábort,
vacsora után a holtágak és a holtág maradványtavai közt jutottunk a faluba.
Fölevezve az Ondaván újabb, a folyót teljesen elzáró bedőlt fán túljutva jutottunk a következő faluig.
Imreg / Brehov (jp. 5,0
fkm) hídja fölött a balparton tudtunk kikötni, a vasúti talpfákkal halszálkásan
borított vashídon át a dombon található minorita kolostort is megnéztük, majd
vásárlás után (a könnyebb úton, lejtmenetben) visszatértünk a torkolathoz.
Az Ondava (ami följebb
fölvette a Tapoly vizét is) és a Latorca összefolyása után [94,5
m] a folyó neve: Bodrog.
Zemplén / Zemplín (jp.
12,5 fkm) a kompnak már nyomai se láthatók, lejjebb (11,8 fkm) találtunk
kikötési – táborozási helyet csak. A földvár és a templomok megtekintése
után a kocsmát is földerítettük.
Ladamóc / Ladmovce
(jp. 9,0 fkm) [94,4 m] kikötője jó pihenőhely.
Szőlőske / Vinički (jp.
5,5 fkm) közúti hídja után a kicsi, pirostetős templom, majd (4,5 fkm) a kettős
vasúti híd.
Borsi / Borąa (jp. 2,0
fkm) falunál a falu alatt kötöttünk ki, majd elsétáltunk a közeli Rákóczi
várkastélyhoz. A felújítás alatt lévő kastély egy részében múzeumot nézhettünk
meg Kázmér István vezetésével, aki a látogatásunk végén borával is megkínált
minket.
A jobbról befolyó Ronyva [94,3 m]
már a magyar határ, innen a Bodrog jobb fele magyar terület, a baloldal még két
kilométert szlovák.
Felsőbereckinél már vártak
minket a magyar és a szlovák határőrök (ideiglenes határátkelőhely nyitását
kértem), az ellenőrzés után ebédeltünk, majd folytattuk vízitúránkat Tokajig.
***********************************************************************************************
Kenutúránk tagjai: A mindig
mosolygó Saci (Fleischer Sára Borbála), az örökké segítőkész Erzsi (Hosszú
Erzsébet), a kizökkenthetetlen Kora (Nagy Korina), a házi doktornéni (Kovács
Éva), a nagyevő Kábé (Kálmán Bálint), a pöpecező tantó bácsi (Oláh Gigolo
Tibor)
Kormányosaim: A felfortyanó Borsi
(Balogh Sára Borbála), a mindent megörökítő Málnabandi (Málnási András), a
megfontolt Bence (Nagy Bence), a füstölgő Laca (Nagy László) és a pipás
nagyfőnök (Balogh Steffl István) túravezető.
*****************************************************************
Annyi szép lány volt a túránkon,
hogy nem is nagyon bánjuk, hogy ezek nem voltak velünk.
*****************************************************************
Balogh Steffl
A túra mutatóját és
térképeit itt találod
A
túra képeit innen töltheted le: NAGY KÉPEK
Szlovák folyókon támadás érhet !